Magyarország fő célja, hogy a régió legversenyképesebb országa legyen. Az Európai Bizottság Kohéziós Jelentése három tényezőt nevesít a hosszú távú és fenntartható gazdasági növekedés, a regionális versenyképesség és a fejlett üzleti környezet kapcsán: a fizikai tőke, az emberi tőke (vagy munkaerő) és az innováció (vagy technikai fejlődés).

 

 

Az ezeken területeken végrehajtott beruházások nagymértékben hozzájárulnak a gazdaság jelentős növekedéséhez, amelyhez elengedhetetlen a negyedik tényező, a kormányzás minőségének javítása.

 

A kormányzás minőségében és hatékonyságában meghatározó szerepet tölt be a közigazgatás és közszolgáltatások megfelelő működése, amelynek megvalósítása elképzelhetetlen egy ügyfélközpontúbb, szolgáltató működésű hozzáállású állami szerepvállalás kialakítása nélkül. Ezen célok elérését tűzte ki a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) a 2014–2020 időszakban.

 

A fenti céloknak megfelelően a

  • KÖFOP 1. prioritása az adminisztratív terhek csökkentésére fókuszál,
  • KÖFOP 2. prioritása a szolgáltatási szemlélet és az etikus működés megerősítését támogatja a közszolgálatban.

 

A KÖFOP megközelítésében az adminisztratív terhek csökkentése azt jelenti, hogy csökkenteni kell a közigazgatási folyamatok átfutási idejét (ügyintézési idő csökkenése) és/vagy a lakosság és a vállalkozások ezzel kapcsolatban megjelenő költségeit. A szolgáltatási szemlélet megerősítése a feladatellátáshoz szükséges tudás és képzett emberi erőforrás biztosításán, a folyamatok átláthatóságának javításán, valamint az integrált és ügyfélközpontú információs bázis kialakításán keresztül valósul meg.

 

A fejlesztések komplex keretben zajlanak: a folyamatok és a szervezet optimalizálása, egyszerűsítése és elektronizálása (informatikai fejlesztések), valamint a tisztviselők kompetencia képzése, a szolgáltatási színvonal fejlesztése mellett kialakításra kerül az adminisztratív terhek vizsgálatát biztosító mérési rendszer, így a fejlesztések végén visszamérésre kerül az adminisztratív teher csökkenés.

 

A KÖFOP hatása és hasznosulása három területen érvényesül:

 

1. Magyarország tőkevonzó képességének javulása – makro hatás

 

A versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú a befektetési, üzleti környezet fejlettsége. Ebben meghatározó tényezők:

  • a vállalkozásindítás (cégbejegyzés, cégalapítás, építési engedélyek kezelése), továbbá
  • az üzleti tevékenység folytatásával kapcsolatos adminisztráció idő- és költségigénye, annak bonyolultsága.

 

A KÖFOP az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló 1. prioritás kertében megvalósuló fejlesztések hatására nő

  • egyrészt az online ügyintézés kereteinek és infrastruktúrájának kiépítettsége,
  • az elektronikusan indítható és intézhető ügyek száma, ezen belül a teljeskörűen ügyintézhető ügyek száma, valamint
  • az interoperabilitás (a digitális adatok összekapcsolhatósága).

 

A fejlesztések hozzájárulnak a felhasználó-központú közigazgatás kialakításához, amely hatására javul a közigazgatási szolgáltatások elérhetősége, miközben a papíralapú dokumentumkezelés és a személyes ügyintézés szükségessége csökken. A korszerű, egyszerű és elérhető adminisztrációs környezet pozitív irányban befolyásolja a külföldi befektetői döntéseket.

 

2. Költséghatékony állami működés megteremtése

 

A KÖFOP fejlesztései kapcsán, az elektronizálás és a korszerű technológia, valamint szervezeti és tudás tőke kialakításának hatására a közigazgatás működésében középtávon költségcsökkenés realizálható.

 

A felszabaduló idő, valamint működési költség a hatékonyság és a minőség, valamint további új szolgáltatások fejlesztésére fordítható. A költségcsökkenések két nagy típusát különíthetjük el:

  • Az egyik típusba tartozik a működéssel összefüggő közvetlen költségek csökkenése, kiemelve a kommunikációs és informatikai költségek változásait.
  • A másik típusba tartozik az adott feladatokhoz kapcsolód bér jellegű költségek csökkenése, amelyet egyes munkafázisok újjászervezése, digitalizálása, automatizálása – azaz az élőmunka-ráfordítás csökkenése – eredményez.

 

A KÖFOP projektek fejlesztései közvetlenül hatnak a közigazgatás szervezetének működésére, az ügyfelek által nem közvetlenül érzékelt back-office tevékenységek minőségére. Ezek a fejlesztések az ügyintézői folyamatok elektronizáláshoz kapcsolódnak, kihasználva

  • a digitális adatok összekapcsolhatóságát (interoperabilitás),
  • másrészt az elektronikus ügyindításhoz kapcsolódva, az elektronikus folyamat- és dokumentumkövetést, valamint
  • az adatok könnyebb rendszerezhetőségében és kereshetőségében rejlő lehetőségeket (pl. adatelemzésre épülő döntéstámogatás), és
  • az elektronikus munkakörnyezet és a közös munkafelületek hatékonyságnövelő és időt megtakarító hatását.

 

A KÖFOP projektek keretében megvalósuló közigazgatási folyamat átszervezés, racionalizálás, automatizálás, valamint a kapcsolódó automatikus adatátadás révén gyorsul az ügyintézői átfutási idő. A kifejlesztésre kerülő korszerű alkalmazásszolgáltatások az állami intézmények feladatainak egységes színvonalú és konszolidált költségigényű ellátásához, a belső működésüket támogató IT-infrastruktúra és kapcsolódó alkalmazások kiépítéséhez és fenntartásához járulnak hozzá. Mindezek eredményeként több forrás áll rendelkezésre további kormányzati fejlesztési célokra.

 

Fenti eredményekhez járulnak hozzá – többek között – az öntözési eljárások, a jogalkotás, az igazságügyi eljárások részét képező távmeghallgatások, belföldi papíralapú tértivevény elektronizálására irányuló fejlesztések, továbbá a közigazgatási intézmények egységes informatikai felhő technológián alapuló működési környezetének, illetve elektronizált munkavégzésének kialakítása. A hatékonyabb feladatellátást hivatott támogatni továbbá a közigazgatási hatósági folyamatok egységesítése és egyszerűsítése is.

 

3. Állampolgárok, vállalkozások ügyintézési hatékonyságának javulása – idő és költségráfordítás csökkenése

 

A közigazgatási eljárások és közszolgáltatások konszolidálása, racionalizálása és elektronizálása, a kapcsolódó folyamatok egységesítése eredményeképpen a hosszadalmas és párhuzamos ügyintézés helyett egyszerűsített, egyablakos, online ügyintézés valósul meg, amely révén

  • csökken az ügyfelek (állampolgárok, vállalkozások) adatszolgáltatási kötelezettsége,
  • növekszik az elektronikus ügyindítás és ügyintézési folyamat száma,
  • nő a szolgáltatások minősége és funkcionalitása, valamint az ügyintézés sebessége,
  • új elektronikus szolgáltatások kerülnek kialakításra, korszerű IT technológiák használatával,
  • nő a mobilitás és hozzáférhetőség.

 

Mindezeknek köszönhetően csökken a személyes ügyintézés szükségessége, javul az elérhetőség (akár 24 órában), ami idő és költségmegtakarítást eredményez az állampolgárok és különösen a vállalkozások számára. Az így felszabaduló idő és anyagi források visszaforgathatóak a gazdaságba, ami a termelékenység és a gazdaság növekedését eredményezi középtávon. Ennek haszna az ügyfelek oldalán jelenik meg közvetlenül.