Magyarország fő célja, hogy a régió legversenyképesebb országa legyen. Az Európai Bizottság Kohéziós Jelentése három tényezőt nevesít a hosszú távú és fenntartható gazdasági növekedés, a regionális versenyképesség és a fejlett üzleti környezet kapcsán: a fizikai tőke, az emberi tőke (vagy munkaerő) és az innováció (vagy technikai fejlődés).
Az ezeken területeken végrehajtott beruházások nagymértékben hozzájárulnak a gazdaság jelentős növekedéséhez, amelyhez elengedhetetlen a negyedik tényező, a kormányzás minőségének javítása.
A kormányzás minőségében és hatékonyságában meghatározó szerepet tölt be a közigazgatás és közszolgáltatások megfelelő működése, amelynek megvalósítása elképzelhetetlen egy ügyfélközpontúbb, szolgáltató működésű hozzáállású állami szerepvállalás kialakítása nélkül. Ezen célok elérését tűzte ki a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) a 2014–2020 időszakban.
A fenti céloknak megfelelően a
A KÖFOP megközelítésében az adminisztratív terhek csökkentése azt jelenti, hogy csökkenteni kell a közigazgatási folyamatok átfutási idejét (ügyintézési idő csökkenése) és/vagy a lakosság és a vállalkozások ezzel kapcsolatban megjelenő költségeit. A szolgáltatási szemlélet megerősítése a feladatellátáshoz szükséges tudás és képzett emberi erőforrás biztosításán, a folyamatok átláthatóságának javításán, valamint az integrált és ügyfélközpontú információs bázis kialakításán keresztül valósul meg.
A fejlesztések komplex keretben zajlanak: a folyamatok és a szervezet optimalizálása, egyszerűsítése és elektronizálása (informatikai fejlesztések), valamint a tisztviselők kompetencia képzése, a szolgáltatási színvonal fejlesztése mellett kialakításra kerül az adminisztratív terhek vizsgálatát biztosító mérési rendszer, így a fejlesztések végén visszamérésre kerül az adminisztratív teher csökkenés.
A KÖFOP hatása és hasznosulása három területen érvényesül:
1. Magyarország tőkevonzó képességének javulása – makro hatás
A versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú a befektetési, üzleti környezet fejlettsége. Ebben meghatározó tényezők:
A KÖFOP az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló 1. prioritás kertében megvalósuló fejlesztések hatására nő
A fejlesztések hozzájárulnak a felhasználó-központú közigazgatás kialakításához, amely hatására javul a közigazgatási szolgáltatások elérhetősége, miközben a papíralapú dokumentumkezelés és a személyes ügyintézés szükségessége csökken. A korszerű, egyszerű és elérhető adminisztrációs környezet pozitív irányban befolyásolja a külföldi befektetői döntéseket.
2. Költséghatékony állami működés megteremtése
A KÖFOP fejlesztései kapcsán, az elektronizálás és a korszerű technológia, valamint szervezeti és tudás tőke kialakításának hatására a közigazgatás működésében középtávon költségcsökkenés realizálható.
A felszabaduló idő, valamint működési költség a hatékonyság és a minőség, valamint további új szolgáltatások fejlesztésére fordítható. A költségcsökkenések két nagy típusát különíthetjük el:
A KÖFOP projektek fejlesztései közvetlenül hatnak a közigazgatás szervezetének működésére, az ügyfelek által nem közvetlenül érzékelt back-office tevékenységek minőségére. Ezek a fejlesztések az ügyintézői folyamatok elektronizáláshoz kapcsolódnak, kihasználva
A KÖFOP projektek keretében megvalósuló közigazgatási folyamat átszervezés, racionalizálás, automatizálás, valamint a kapcsolódó automatikus adatátadás révén gyorsul az ügyintézői átfutási idő. A kifejlesztésre kerülő korszerű alkalmazásszolgáltatások az állami intézmények feladatainak egységes színvonalú és konszolidált költségigényű ellátásához, a belső működésüket támogató IT-infrastruktúra és kapcsolódó alkalmazások kiépítéséhez és fenntartásához járulnak hozzá. Mindezek eredményeként több forrás áll rendelkezésre további kormányzati fejlesztési célokra.
Fenti eredményekhez járulnak hozzá – többek között – az öntözési eljárások, a jogalkotás, az igazságügyi eljárások részét képező távmeghallgatások, belföldi papíralapú tértivevény elektronizálására irányuló fejlesztések, továbbá a közigazgatási intézmények egységes informatikai felhő technológián alapuló működési környezetének, illetve elektronizált munkavégzésének kialakítása. A hatékonyabb feladatellátást hivatott támogatni továbbá a közigazgatási hatósági folyamatok egységesítése és egyszerűsítése is.
3. Állampolgárok, vállalkozások ügyintézési hatékonyságának javulása – idő és költségráfordítás csökkenése
A közigazgatási eljárások és közszolgáltatások konszolidálása, racionalizálása és elektronizálása, a kapcsolódó folyamatok egységesítése eredményeképpen a hosszadalmas és párhuzamos ügyintézés helyett egyszerűsített, egyablakos, online ügyintézés valósul meg, amely révén
Mindezeknek köszönhetően csökken a személyes ügyintézés szükségessége, javul az elérhetőség (akár 24 órában), ami idő és költségmegtakarítást eredményez az állampolgárok és különösen a vállalkozások számára. Az így felszabaduló idő és anyagi források visszaforgathatóak a gazdaságba, ami a termelékenység és a gazdaság növekedését eredményezi középtávon. Ennek haszna az ügyfelek oldalán jelenik meg közvetlenül.