Ünnepélyes, sajtónyilvános keretek közt zajlott az „E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában” elnevezésű projekt 2023. június 22-i záró rendezvénye a Margitszigeten, a konzorciumvezető Lechner Tudásközpont szervezésében. Az elsősorban hatósági, és egyéb, építésügyhöz tartozó szakalkalmazások kapcsolódását egy háttértámogató fejlesztés segíti, mely a jelenlegi jogszabályi környezet egyszerűsítésére, az egyablakos, teljes építésügyi folyamatot lefedő keretrendszer kialakítására, valamint ennek 3D technológiai támogatására irányul.

Az E-építés keretrendszer 9 alprojektből áll, melyek már létező rendszerek korszerűsítését vagy teljesen új rendszerek kialakítását célozzák; így hatósági alkalmazások újulnak meg, illetve ezek kerülnek új, korszerűbb informatikai alapokra.

Dr. Deák Márton, a projekt szakmai vezetője hangsúlyozta, hogy a fejlesztés fő célja a modernizáció és a digitalizáció volt. Az elsődleges szempont a projekt során, hogy 3D alapokra helyezzék az építésügyet, mivel manapság már 3D-ben gondolkodik mind az építész, mind a kivitelező.

A projekt kiemelkedő eredményei közé tartozik, hogy az eljárások gyorsabbak, korszerűek és egyszerűbbek is lettek. Így csökkent az építésügyi hatósági eljárások átfutási ideje és költsége; minimalizálódtak továbbá a lakosságot és a vállalkozásokat érintő építési adminisztratív terhek – így a magyar gazdaság versenyképessége pedig növekszik. A fejlesztéssel egy innovatív, szolgáltató szemléletű, felhasználóbarát, az építési beruházási folyamat főbb fázisait kiszolgáló, a hatósági eljárások elektronizálását támogató e-építési rendszer jött létre, amely számottevően csökkenti az építészeti adminisztratív terheket.


Emellett az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelme körébe tartozó dokumentációk metaadatainak tárolása, kereshető formában elérhetővé tétele, valamint annak publikálása is korszerűsödött.

Dr. Aggod-Fekó Adrienn, a Lechner Tudásközpont Projektkoordinációs Főosztályának vezetője elmondta, hogy a megvalósult fejlesztésekkel gördülékenyebb lett az elektronikus ügyintézés, amivel nem csak a lakosság, de az építésügy területén dolgozók és az ügyintézők mindennapjai is egyszerűbbé válnak. „Az új építésügyi szakalkalmazások fejlesztése mellett kiemelt cél a már elektronizált folyamatok – mint például az e-építési napló és az Építésügyi Hatósági Engedélyezési Eljárásokat Támogató Rendszer (ÉTDR) – hatékonyságának javítása, a felhasználók számára a kényelmesebb használat támogatása, új funkciók megvalósítása.”

A fejlesztés részeként az Országos Építésügyi Nyilvántartás már meglévő moduljainak funkcionális továbbfejlesztése, integrálása, új modulok és alkalmazások kialakítása is megvalósult, amely az építésügy ügyfelei számára is érzékelhető műszaki-szakmai eredményeket hozott.

Az elektronikus építési napló alkalmazás (E-napló) az Építőipari Kivitelezést Támogató Rendszer keretében újult meg – amiről Hülber Attila az E-napló projektvezetője számolt be. A napi 20 ezernél is több felhasználót számláló E-napló fejlesztéseiben nem csupán a jogszabályi változásokhoz igazodnak, hanem kiemelt szerepet kapnak a felhasználói visszajelzések is. Ezek alapján több új funkció került kialakításra, melyek elsősorban a műszaki ellenőrök, a kivitelezők munkáját és a lakossági építtetőket segítik. A szakrendszer megújításával egyszerűbbé és gyorsabbá vált a naplónyitási folyamat azon felhasználók számára is, akik csak ritkán használják. Azok számára pedig, akik rendszeresen használják, könnyebb eligazodást, rendszerezést tesz lehetővé a fejlesztés. Mindemellett az építési beruházások online térképi megjelenítése is elérhető immár. A fentieken túl még egy fontos digitális fejlesztés is elkészült: az E-napló mobil applikációja már IOS és Android verzióban is elérhető, sok ember életét megkönnyítve ezáltal. 

 

A KÖFOP -1.0.0-VEKOP-15-2016-00038 azonosító számú „Az E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában” projektet a Lechner Tudásközpont, valamint a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség alkotta konzorcium valósította meg a Magyar Kormány támogatásával, európai uniós forrásból.